2009. november 29., vasárnap


Azt hiszem illene mar irnom valamit. :) Nem sok dolog tortenik velem igy fizikai ertelemben, de lelkiekben annal tobb. Nagyon jo ez a kis szunet arra, hogy atgondoljam az eletemet es helyre jojjek vegre. Vagyis mar helyre is jottem ... Sok minden vilagos lett a szamomra, es szerintem mindenkitol bocsanatot kell kernem a viselkedesem miatt. :( Legfokeppen Toled, mert igy kivulrol es higgadtan latva nagyon undorito volt, amit csinaltam. Bar szerencsere azert azt hiszem, nem sikerult teljesen elaljasodnom... Mara mar... hat most azt akartam mondani, hogy a regi vagyok, de ez nem igaz. Mar UJ vagyok. Nagyon fura, hogy az ember a szobaban ulve is hatalmas tapasztalatokra tesz szert, es nagy felfedezeseket tesz magaban. Mar nem menekulnek el a dolgaim elol, bar most a csaladomnak az  lesz a jobb, ha megis kijovok dolgozni. De orom, hogy ezt mar nem azert teszem, hogy ne legyek OTT, hanem azert mert ITT kell lennem, itt van ram szukseg. Ez hatalmas kulonbseg. Meg nem mellesleg, ha szorgalmasan dolgozom, es kitartoan sporolok, akkor kicsit megalapozhatom a jovomet is, remenyeim szerint.
Mar kb. egy hete elkezdtem tornazni, es latszik is az eredmenye. Bar fogyni nem fogytam, nem is akarok, de kezdek megint feszes lenni, mint regen. Hajlamos vagyok elfelejteni, hogy a sport mekkora segitseg, amikor az embernek valami nagy baja van. Nagyon szeretnek ujra futni is, de sajnos a cipom otthon maradt es anelkul nem allhatok neki. :( De amint hazaerek, biztos, hogy nekivagok ujra.
Mar nagyon varom, hogy vegre egy jo kis helyen, peldaul a Mojoban, vagy a Vikingben, vagy a Miniben legurithassak egy nagyfroccsot, jo tarsasagban. ;P Jo erzes, hogy vannak barataim, akikre szamithatok.
Megprobalom ugy elni a napjaimat, hogy annak oruljek, ami ma van es ne a jovon aggodjak folyton. A regi enemnek ez nagy hibaja volt, az egyik legnagyobb, amire rament a parkapcsolatom is. Ujrakezdtem az eletemet es ezt meg is szuntetem benne, amilyen hamar csak lehet. Persze iszonyu nehez, de jo lenne, ha csak az maradna, hogy bizalommal tekintek a jovobe, de nem tervezek semmit, csak elhiszem, hogy rendben mennek majd a dolgok.
Tegnap este olyan jo volt. Zenet hallgattam, Suhancost. Szeretem oket nagyon, csak valahogy mar regen nem hallgattam oket. Tegnap szinte ujra felfedeztem magamnak. Az az erdekes meg ebben, hogy sok daluk szol a szerelemrol es a szakitasrol, de ez semmi fajdalmat nem okozott nekem. Sot. :) Inkabb eszembe jutatta a szep idoket, meg a sok elmenyt, amit ateltunk, hogy milyen szep volt. Ez teljesen feltoltott energiaval. Azt is eszembe jutatta, hogy mindamellett, hogy az utolso idokben hogy viselkedtem, azert en tudok jo is lenni, olyan, aki nagyon de nagyon szeret valakit es ki is tudja mutatni. Szeretem ha szerethetek. Meg az is lehet, hogy egyszer ezt megint megmutathatom valakinek, vagy megmutathatom ujra... Zuros es sotet idok allnak mogottem, es ezekben az idokben majdnem elvesztettem magamat, es azt az enemet is aki jol tud szeretni es nem kovetelozik es nem sajnalatot akar kicsikarni es nem akarja, hogy mindenaron szeressek. Mert sajnos azt is el kell fogadni, ha nem szeretnek, mert van ilyen. Ha mas nem szeret, hat szeretem magamat, amennyire lehet. Egesz jol elvagyunk en es en... :D Mindent meg tudunk beszelni. ;):D:D

Beillesztem a kedvenc Suhancos szamomat, bar ez nem az uj lemezrol valo, de nagyon szeretem; :)




Jaj, majdnem elfelejtettem, hogy csinaltam par kepet magamrol, 
meg par kepet itt az utcaban. Felteszem, hatha tetszik majd nektek. 
Bar sokan lattatok is mar. Azert hatha valakit erdekel...






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése