
Ez a blog azért jött létre, hogy leírjam a gondolatokat, amiket nem tudok senkivel megosztani, mert senki sem érti. A virtuális világ személytelensége lehetőséget ad arra, hogy a legféltettebb érzéseimmel szembesítsem magam és azt, aki erre kíváncsi. Hogy is szokták mondani? Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek...
Az ott a képen képzeletben én vagyok. Magányos lány a nagyvárosban. Nem tudja eldönteni, hogy leugorjon-e, vagy inkább felemelje a fejét, és a naplementében gyönyörködve örüljön annak, hogy szép a világ.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése