2009. november 25., szerda

Halihooo!

Mai napon: agyban szenvedes egesz delelott. :( Nagyon nagyon fajt a pocakom, de  szerencsre delutanra jobban lettem. Sajnos igy sem merem megkiserelni, hogy ma megcsinaljam a tornat, mert nem szeretnek meg egy alvas nelkuli ejszakat okozni magamnak.
Estefele mar annyira unatkoztam, hogy csinaltam par kepet magamrol. Kicsit megszerkesztgettem Picasa- val, ugyhogy a vegeredmeny muveszi lett es nagyon szep szerintem. :) Orulok neki. Ha elfogadhato ido lesz vegre,akkor majd kint is fotozok, nagyon szeretem Angliat, van mit fenykepezni...
(Egyebkent esemenytelen napok varnak ram, lehet, hogy unalmas lesz a blogot olvasgatni, ugyhogy ha nem tetszik, inkabb ne gyertek minden nap. ;)

Nagyon jolesik pihenni, de mar tele vagyok tervekkel, amiket meg kell valositanom, ugyhogy kicsit varom mar a jovo penteket, amikor is haza megyek vegre. Persze nem tudom milyen elmeny lesz otthon lenni, de remelhetoleg megerosodve es szilard idegekkel lepek ismet a Szulofoldemre. :D
Eddig nem is mondtam, hogy Muller Petertol a Szeretetkonyvet olvasom. Ez sokat segit, hogy meglassam a hibaimat, es az ok- okozatokat, de azert nem lehet mindent keszpenznek venni, amit ir, (szerintem). Sok gondolata hihetetlenul hasonlit Hamvas Bela irasaira, olyan, mintha azok forditasait kozolne, hetkoznapibb nyelven. Azert onismeret fejlesztesre kivalo, tudom ajanlani mindenkinek, aki kepes egy enyhe szuron keresztul ertelmezni a szoveget, ami egyebkent stilisztikailag is egeszen jol megszerkesztett munka. Tele van intertextualis utalasokkal, erdekes osszefuggesekre vilagit ra a kulonbozo vallasok tanitasai kozott, jo es egyszeru beszedmodja erthetove teszi az olykor eleg sulyos mondanivalot is.
Nem tudom mit mondhatnek meg, mindig szeretnek valami igazan jot irni ide, hogy nektek is oromotok legyen benne, akik olvastok, aztan mindig csak a hetkoznapi csacskasagaimat sikerul megosztanom. Talan annyi mentsegem van, hogy a blog ugye "gyogyaszati" cellal jott letre, es elsosorban a magam szorakoztatasara keszul, szoval ne haragudjatok, ha unalmas vagyok, ugyis tobbnyire ismertek es tudjatok, hogy Tenyleg... :D

Ezt a kepet pedig Natinak kuldom, a kolis idok emlekere es meg valakinek, aki nem hagyja, hogy szomoru legyek (B.E. Happy!). Smile!


1 megjegyzés: