2010. január 27., szerda
Itt az uj skin...
Nem vidam. De jooo. Nekem nagyon tetszik. :D Majd ha talalok jobbat, megint lecserelem.
Olyan regen irtam, pedig lenne mit. Nagyon sok minden tortent. Itt vagyok Angliaban, egy het alatt kaptam munkat, es olyan munkat, amit szeretni fogok. Boldognak erzem magam, es ujra vannak celjaim. Mar csak egy lepesre vagyok attol, hogy a multat teljesen lezarjam. Szoval egesz jol megy a sorom. Kezdem leepiteni a netfuggosegem, es kezdek majd sportolni... Es ez nem csak igeret, mar egyszer nekivagtam, csak felfaztam, es annyira fajt a pocakom, hogy nem tudtam tovabb folytatni, de amint lehet, probalok ra idot szanni. :) Legelso lepes, hogy megszervezzem, hogy bicajjal tudjak jarni munkaba.
Vannak meg ujsagok... Ugy nez ki, nekem is lehetnek barataim. Miert is ne lehetnenek ugyebar?? Igaz, hogy nehezen viselem neha a tartsasagot, de azert jo is. Jo ertelmes, felnott, fiatalokkal eldumalgatni, csomo uj embert megismerni. Nagyon elvezem. :D Kiderult, hogy masok szamara nem vagyok unalmas, hanem meg kifejezetten erdekes embernek tartanak. Mondjuk en is annak tartom magam, csak... eddig azt hittem, hogy masok nem... De igen, szoval... :P nem ragozom tovabb. hihi. :D
Igazabol nekem nincs is jogom itt keseregni ossze- vissza, amikor van, aki sokkal nagyobb bajban van mint en, es meg o is vidam. Oke, mondjuk valoszinu en is jobban viseltem volna ezt az idoszakot, ha valaki torodik velem... De most, hogy kezdek jobban lenni, egyre tobb oldalrol kerdezgetnek, hogy hogyvagyok? megvagyok? :) Es torodnek is velem, ami szinten jo. Jo, hogy nem csak szanalombol akarnak nekem segiteni, mert "sajnalnak". Persze, hiszen van kozottuk olyan, aki nem is latott abban az allapotomban. Ami nem is baj, mert igy legalabb biztos az uj lap... A regi lapok sajnos piszkosak es nem lehet rajuk tobbet rajzolni, mert kitortek a ceruza hegyet...
Olyan regen irtam, pedig lenne mit. Nagyon sok minden tortent. Itt vagyok Angliaban, egy het alatt kaptam munkat, es olyan munkat, amit szeretni fogok. Boldognak erzem magam, es ujra vannak celjaim. Mar csak egy lepesre vagyok attol, hogy a multat teljesen lezarjam. Szoval egesz jol megy a sorom. Kezdem leepiteni a netfuggosegem, es kezdek majd sportolni... Es ez nem csak igeret, mar egyszer nekivagtam, csak felfaztam, es annyira fajt a pocakom, hogy nem tudtam tovabb folytatni, de amint lehet, probalok ra idot szanni. :) Legelso lepes, hogy megszervezzem, hogy bicajjal tudjak jarni munkaba.
Vannak meg ujsagok... Ugy nez ki, nekem is lehetnek barataim. Miert is ne lehetnenek ugyebar?? Igaz, hogy nehezen viselem neha a tartsasagot, de azert jo is. Jo ertelmes, felnott, fiatalokkal eldumalgatni, csomo uj embert megismerni. Nagyon elvezem. :D Kiderult, hogy masok szamara nem vagyok unalmas, hanem meg kifejezetten erdekes embernek tartanak. Mondjuk en is annak tartom magam, csak... eddig azt hittem, hogy masok nem... De igen, szoval... :P nem ragozom tovabb. hihi. :D
Igazabol nekem nincs is jogom itt keseregni ossze- vissza, amikor van, aki sokkal nagyobb bajban van mint en, es meg o is vidam. Oke, mondjuk valoszinu en is jobban viseltem volna ezt az idoszakot, ha valaki torodik velem... De most, hogy kezdek jobban lenni, egyre tobb oldalrol kerdezgetnek, hogy hogyvagyok? megvagyok? :) Es torodnek is velem, ami szinten jo. Jo, hogy nem csak szanalombol akarnak nekem segiteni, mert "sajnalnak". Persze, hiszen van kozottuk olyan, aki nem is latott abban az allapotomban. Ami nem is baj, mert igy legalabb biztos az uj lap... A regi lapok sajnos piszkosak es nem lehet rajuk tobbet rajzolni, mert kitortek a ceruza hegyet...
2010. január 20., szerda
ezt meg regebben irtam (01.13), csak most kozlom...
Talán vége felé közeleg a panaszáradat. Nagyon kezd elegem lenni minden pasiból...Főleg egyből. Sajnos nem volt a boltban fekete hajfesték (henna), úgyhogy csak csokoládé színt tudtam venni. De most nem festem be, mert még egész jó a régi. Szerencsére ez a fajta nem nő le, csak kikpoik a hajból.
Holnap megyek Pestre, biztos megint lesznek konfliktusok, remélem sikerül majd rendesen megoldani. Remélem nem hülyülök be úgy, mint múlt hétvégén. Bár azt hiszem nem. Tuladonképp az sem a pia miatt volt...
Ma kifestettem magam pin up stílusban. Hát elképesztő lett. wáó.
Holnap megyek Pestre, biztos megint lesznek konfliktusok, remélem sikerül majd rendesen megoldani. Remélem nem hülyülök be úgy, mint múlt hétvégén. Bár azt hiszem nem. Tuladonképp az sem a pia miatt volt...
Ma kifestettem magam pin up stílusban. Hát elképesztő lett. wáó.
2010. január 11., hétfő
2010. január 4., hétfő
Megint itt. Érdekes helyről írok (Szebitől),nem gondoltam, hogy itt kötök ki. Sokminden történt. Mióta leléptem E. életéből, pl. egy szilveszter. Persze részegen felhívtam, de nem emlékszem, hogy mit mondtam neki. :S Küldtem egy sms-t csupa szeretlek szeretlek szóval. Nem tudom, talán ez soha nem múlik el. Most néztem egy fórumot, van aki a négy éve érzi ezt mint én. Hogy lehet kibírni? Ennyi idő alatt minden normális ember becsavarodik...
Karácsony után voltam Zituséknál, ahogy írtam is. Tényleg nagyon jól éreztem magam, feltöltődtem. Most, itt, ugyanezt csinálom. Totál szánalmas. Más, -tulajdonképp idegen- családokhoz járok, hogy egy kicsit feltöltsem a lelki energiáimat. 5 év alatt, mióta otthon ez nincs meg, elég rendesen lemerültek.
Itt van 2010 és még belegondolni is szörnyű az elmúlt évbe. Nem jó irányba megy az életem. Tudom, hogy a mában kellene élni, próbálok is amennyire lehet, de sajnos nem megy mindig. Gyakorlatilag folyton utazok, járom az országot, mint egy mérgezett egér. Persze, mert eltereli a gondolataim. Mikor lesz már olyan időszak, amikor nem kell elterelni?! Amikor majd örülhetek, hogy boldog vagyok.
Tudjátok nem hiszek már el semmit. Nem tudok a sok mindenféle elmélet között eligazodni. Semmi nem ad választ a kérdésekre. Semmi nem hoz megoldást. Néha úgy érzem jobb, aztán megint visszaesek.
És most még itt van ez a terhesség -sztori is. Eddig nem írtam róla, mert nem akartam, hogy mindenki tudja, de amióta elköltöztettem a blogot nem olvassa senki, úgyhogy most utalhatok rá. Még mindig nem vagyok száz százalék a negatív eredményben. Ezért folyamatosan ideges vagyok, nem tudok aludni, folyton ezen jár az agyam. Ha végre lepereg ez az egész, biztos, hogy soha de soha többet nem fogok egy éjszakás kalandba bonyolódni. Basszus, soha nem voltam felelőtlen, és most sem az én hibám volt... Iszonyú véletlenek sorozata, meg a partner bénasága. Ennyi. Nem szeretnék abortuszra menni, minden elvemmel ellenkezik, de ha terhes lennék... nem tudom lenne e más választásom.
És minden itt van még. Elmegyek. 8 hónap. Nem tudom, hogy fogom kibírni. Azt mondják, élj a mában, ne görcsölj a jövőn. De én csak úgy tudom élni az életem, ha van értelme. Folyton terveket szövögetek... Le lehet erről szokni? Most is kitaláltam egy célt a 8 hónapra, hogy mire gyűjtöm majd a pénzt. El kell kezdenem a saját életem valahogy... Talán ez majd segít. Ha hazajöttem, biztos beiratkozom majd a szegedi önkéntesekhez, mert ha a saját életemet nem tudom jobbá tenni, legalább másokon segíthetnék. Persze ha felvesznek. Mondjuk ha nem vesznek fel, akkor sem adom föl. Bár jó tanuló voltam, és szerettek, úgyhogy azért remélhetőleg felvesznek.
Unom a bulizást, és unom, hogy minden pasi azt hiszi, hogy rámmászhat azért, mert nekem nincs barátom. Nem is értem mit képzelnek a mai világban??? Én nem vagyok olyan, hogy akárkivel. Ezt a kalandot is előre beterveztem, majd véghez vittem. IGaz, hogy rosszul sült el, de az nem egészen az én hibám.
Lehet, hogy ténleg eljutok odáig, hogy apáca leszek??!!!
Karácsony után voltam Zituséknál, ahogy írtam is. Tényleg nagyon jól éreztem magam, feltöltődtem. Most, itt, ugyanezt csinálom. Totál szánalmas. Más, -tulajdonképp idegen- családokhoz járok, hogy egy kicsit feltöltsem a lelki energiáimat. 5 év alatt, mióta otthon ez nincs meg, elég rendesen lemerültek.
Itt van 2010 és még belegondolni is szörnyű az elmúlt évbe. Nem jó irányba megy az életem. Tudom, hogy a mában kellene élni, próbálok is amennyire lehet, de sajnos nem megy mindig. Gyakorlatilag folyton utazok, járom az országot, mint egy mérgezett egér. Persze, mert eltereli a gondolataim. Mikor lesz már olyan időszak, amikor nem kell elterelni?! Amikor majd örülhetek, hogy boldog vagyok.
Tudjátok nem hiszek már el semmit. Nem tudok a sok mindenféle elmélet között eligazodni. Semmi nem ad választ a kérdésekre. Semmi nem hoz megoldást. Néha úgy érzem jobb, aztán megint visszaesek.
És most még itt van ez a terhesség -sztori is. Eddig nem írtam róla, mert nem akartam, hogy mindenki tudja, de amióta elköltöztettem a blogot nem olvassa senki, úgyhogy most utalhatok rá. Még mindig nem vagyok száz százalék a negatív eredményben. Ezért folyamatosan ideges vagyok, nem tudok aludni, folyton ezen jár az agyam. Ha végre lepereg ez az egész, biztos, hogy soha de soha többet nem fogok egy éjszakás kalandba bonyolódni. Basszus, soha nem voltam felelőtlen, és most sem az én hibám volt... Iszonyú véletlenek sorozata, meg a partner bénasága. Ennyi. Nem szeretnék abortuszra menni, minden elvemmel ellenkezik, de ha terhes lennék... nem tudom lenne e más választásom.
És minden itt van még. Elmegyek. 8 hónap. Nem tudom, hogy fogom kibírni. Azt mondják, élj a mában, ne görcsölj a jövőn. De én csak úgy tudom élni az életem, ha van értelme. Folyton terveket szövögetek... Le lehet erről szokni? Most is kitaláltam egy célt a 8 hónapra, hogy mire gyűjtöm majd a pénzt. El kell kezdenem a saját életem valahogy... Talán ez majd segít. Ha hazajöttem, biztos beiratkozom majd a szegedi önkéntesekhez, mert ha a saját életemet nem tudom jobbá tenni, legalább másokon segíthetnék. Persze ha felvesznek. Mondjuk ha nem vesznek fel, akkor sem adom föl. Bár jó tanuló voltam, és szerettek, úgyhogy azért remélhetőleg felvesznek.
Unom a bulizást, és unom, hogy minden pasi azt hiszi, hogy rámmászhat azért, mert nekem nincs barátom. Nem is értem mit képzelnek a mai világban??? Én nem vagyok olyan, hogy akárkivel. Ezt a kalandot is előre beterveztem, majd véghez vittem. IGaz, hogy rosszul sült el, de az nem egészen az én hibám.
Lehet, hogy ténleg eljutok odáig, hogy apáca leszek??!!!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)




